öröklődés
Mi határozza meg a hörcsög tulajdonságait?
Mint hobbytenyésztő és állatbarát fontosnak tartom, hogy az oldal keretein belül általánosságban megismerjük az öröklődés alapvető fogalmait. Sajnos részletesen nem áll módomban erről írni, hiszen pár oldalban ez a téma nem írható le. Könyvtárakat lehetne megtölteni a genetikával, öröklődéssel kapcsolatos szakirodalommal.
A tenyésztőket leginkább foglalkoztató genetikai vonatkozású kérdéskör általában a szőrzet színére, mintázatára, a szőrzet milyenségére, hosszúságára, a szemszínre van kiélezve, és mindezeket megelőzve az egészségre. Fontosnak tartom ugyanakkor ezt a témát az esetleges génhibák oldaláról is, illetve az egyes gén-mutációk szemszögéből is érinteni, de ezekről bővebben a továbbiakban. Megpróbálok egyszerűen fogalmazni, érthetően leírni a lényeget.
Forrás: Az alábbi szöveg egyes részletei David Alderton - Házi kedvencek kézikönyve című művéből származik, ugyanis ebben a kötetben eleve egyszerű nyelvezettel ír pár sorban a szerző, ez nagy segítségemre volt nekem is a fogalmak és a folyamatok megértésében. Köszönetet kell mondjak továbbá Együd Magdolnának és Vereszky Violának a segítség nyújtásért, melyet e témában adtak.
Vágjunk hát bele...
Egy kis genetika
A genetika az öröklődés tudománya. Mint a legtöbb élőlénynél az emlősök minden sejtje tartalmazza a teljes kromoszómakészletüket. A kromoszómákon találhatóak a gének, melyek az egyed tulajdonságait meghatározzák. - pl. az ivarát, a bundája színét, a szőr hosszát, vagy a fül formáját. A kromoszómák száma fajról fajra változik. A házi egérnek pl. 40, a vándorpatkánynak 44 kromoszómájuk van. Többek között ez a különbség az oka annak, hogy a két faj nem keresztezhető egymással. A tengerimalac-alkatúaknak még több kromoszómájuk van, a tengerimalacnak pl. 64.. A kromoszómák a testi sejtekben párosával találhatóak, de az ivarsejtek csak a teljes készlet felét tartalmazzák. Így a megtermékenyülő petesejt kromoszómakészlete és az őt megtermékenyítő hímivarsejt kromoszómakészlete együttesen alkotja az utód teljes génállományát. Az utódok kromoszómáinak fele tehát az apától, fele pedig az anyától származik.
Domináns-Recesszív öröklésmenet
Az öröklődés bizonyos szabályok szerint történik. Ezek egyike, hogy a kromoszómapárokon található gének közül sokszor az egyik gén tulajdonságai elnyomják a másik gén által kódolt jelleget. Ezt a gént hívjuk dominánsnak, párját pedig recesszív génnek. A testi tulajdonságok esetében a recesszív öröklésmenet nagyon gyakori. Nézzünk egy példát. Ha például egy rövid szőrű szíriai aranyhörcsögöt egy hosszú szőrűvel párosítunk össze, akkor az utódoknak rövid szőre lesz. Ez tehát a normál gén által meghatározott jelleg, mely domináns a recesszív, hosszú szőrzettel szemben. Ha rövidszőrű egyedeket pároztatunk, a recesszív gén átadódhat az utódoknak is. Hosszú szőrű utódokat csak akkor kapunk, ha benne véletlenül két recesszív (hosszú szőrzetet kódoló) gén alkot párt. A normál szőrzetű egyedek tehát hordozhatják a hosszú szőrzet génjét, ezt azonban elfedi a domináns gén hatása. Az ilyen szőrzetű egyedekről ránézésre lehetetlen megmondani, hogy erre a tulajdonságra nézve homozigóták vagy heterozigóták-e (azaz, hogy két egyforma, vagy két különböző gént hordoznak), mivel a domináns gén fejeződik ki a külső megjelenésükben (fenotípusukban). Ez a két génváltozat (allél) öt különböző keresztezést tesz lehetővé, melyeket az 1.ábra mutat be.
Bár az ábra a szőrzet hosszát mutatja, a példa lehetne a akár a színezet vagy fülméret is, hiszen ezek hátterében is genetikai törvények állnak. Csakúgy mint minden genetikai számítás során, a feltüntetett számok csupán valószínűségek, mivel az ivarsejtek kialakulásakor a kromoszómapárok szétválása, illetve a pároztatás (fedeztetés) során a különböző (és egyedi) ivarsejtek egyesülése teljesen véletlenszerű. Abban az egyben biztosak lehetünk, hogyha egy normál szőrzetű egyednek hosszú szőrű utódai születnek, akkor a szülő heterozigóta volt erre a tulajdonságra nézve. Természetes körülmények között a recesszív tulajdonság csak a második - úgynevezett F2 - nemzedékben jelenik meg.
Ábra1 (később)
Ivari kromoszómákhoz kapcsolt öröklés
Néha egy-egy recesszív tulajdonságot hordozó gén nem testi kromoszómán (autoszomális kromoszómán), hanem az ivari kromoszómán található. Ilyen esetben az öröklődés menete kicsit bonyolultabb, példa erre a teknőc színezetet meghatározó gén. Az emlősöknél a hímek ivari kromoszómái az X és az Y, a nőstényeké az XX. Mivel az Y kromoszóma jóval kisebb az X-nél, a hímek nem lehetnek heterozigóták az ivari kromoszómán lévő bizonyos gének tekintetében, hiszen nekik az Y kromoszómán jóval kevesebb gén fér el. A hímek ezen tulajdonságait tehát csupán egyetlen (az X kromoszómájukon) jelen lévő gén határozza meg, míg a nőstényekét kettő (mivel nekik két X kromoszómájuk van, következésképpen két génjük van). A nőstények így lehetnek sárgák, ha két "sárga" génjük van), normál színezetűek (ha két "normál" génjük van) illetve teknőcszínűek (ha heterozigoták, azaz egy "normál" és egy "sárga" génnel rendelkeznek). A valódi teknőcszínű hímek tehát igen ritkák, ami csak triszómia esetén lehetséges, azaz ha három ivari kromoszóma (XXY) kerül rendellenes módon a génállományukba.
Ábra2 (később)
Genetikai problémák
Sajnos a letális gének is öröklődhetnek a szaporítás során. Ezek káros hatásúak, gyakran életképtelenné teszik az őket hordozó magzatokat. Csincsilláknál ez például sokszor előfordul, de gyakori a fehér egerek és a szíriai aranyhörcsögök világosszürke példányai esetében is. Problémák léphetnek fel a Fehérhasú szíriai aranyhörcsög vagy a Dalmata tengerimalacok pároztatásakor is, az utódok ugyanis nagy eséllyel torz vagy hiányzó szemekkel jönnek világra. Ezért ezeket a változatokat mindig normál színezetűekkel keresztezzük, ne pedig egymás között. Ugyanez a törpehörcsögök esetében is igaz. Például egy mandarin színű dzsungáriai hörcsög és egy pearl, vagy teljesen fehér dzsungáriai hörcsög keresztezésekor, előfordulhatnak gyengébb minőségű szőrzettel, ritkább bundázattal rendelkező utód egyedek. Ezért én személy szerint a világos bundával rendelkező egyedeket , mint mandarin, bézs, pearl stb. mindenképpen az eredeti színváltozattal (vadas), vagy valamely sötétebb színváltozattal (pl. saphire, kék, barna, fekete) pároztatnám.
A törpehörcsögök esetében a legtöbb genetikai probléma a hybrid Campbell-Dzsungáriai keresztezéséből létrejött színváltozatok esetén figyelték meg. Ilyen lehet a bézs, mandarin, barna hybrideknél. Az utódoknál előfordulhat valamelyik végtag hiánya, illetve a fej oldalirányú billentése. Ezek a rendellenességek valószínűsíthetően a két faj keresztezéséből származó, vagy a szülők génjeire visszavezethető probléma. Génproblémákat okozhat továbbá a beltenyészet is, amit szigorúan kerüljünk. Legalább 4 generáción belül nem ajánlott a szülő egyedek és leszármazottaik pároztatása, de személy szerint ennél szerintem több kell. (5-6 legalább) Génhibára utal például, ha az állat fejletlen szemekkel rendelkezik, illetve egyáltalán nincs szeme, vagy az egyik szeme fele akkora, mint a másik, ha az állat folyamatosan, többször egymás után hátraszaltozik, vagy például ha egyhelyben szaladgál körbe-körbe .
Nemcsak a hybrid hörcsögök tenyésztésénél, de általánosságban is nagyon fontos a tudatos szelektálás. Tehát ha valamilyen viselkedésproblémát, rendellenességet tapasztalunk az almon belül egy-egy állatnál, ott a szülőegyedeket ne fedeztessük újra, mivel az valószínűleg ismét beteg utódot eredményezhet. Illetve ezeket a beteg utódokat se fogjuk tenyésztésbe. Csak és kizárólag egészséges (nem viselkedészavaros, nem testi fogyatékos, nem idegrendszeri problémás) állatokat fogjunk tenyésztésbe, mivel így van a legnagyobb esélyünk arra, hogy életerős, egészséges utódokat reprodukáljanak a szülő egyedek.
Bizonyítottan megfigyelték például, hogy a harciasabb Cambell hörcsögöknél, ha egy szelídebb egyedet szintén szelídebb fajtársával pároztatnak, úgy az utódok között is jellemző a szelídebb, barátságosabb természetű viselkedésforma.
Genetikai problémák a hybrid hörcsögöknél
Genetikai problémák a hybrid hörcsögöknél II.
Génkód / Genotípus
A genetikában az egyes géneket betűkkel szokták jelölni. A domináns allélt nagybetűvel, míg a recesszívet kisbetűvel. Ha egy szín génkódjánál - jelet találunk, ez általában azt jelöli, hogy ezen a helyen akár domináns, akár receszív allél is állhat.
A törpehörcsögök színváltozatai
A hörcsögök színváltozatait az öröklődés, illetve a genetika szempontjából a genotípus, azaz a szülő egyedektől örökölt allélpárok határozza meg. A fenotípus a külső megjelenés leírója, amiből viszont nem következik a genotípus egyértelmű leírhatósága vagy következtethetősége, hiszen a recesszív gének által kódolt jellegzetességek az állat külső megjelenésén általában nem jelennek meg.
sok-sok ábra a színvariációkkal (később) táblázatok (fajta, genotipus és fenotipus szerinti lebontás)
Folyt. köv.